4
Szerepcsere

Sosem értettem, miért keresik az emberek a hosszú élet titkát. Miért olyan ijesztő a halál és miért nem az élet az, ami félelmetes? „Elhull a virág, eliramlik az élet.” Az idő felfoghatatlan az elmúlásban. Belül egyre élesebbek a képek: a gyerekek nemrég születtek. Az esküvőd napja! A ballagás, mikor még anyád sütötte a tortát. Mintha visszafele fedeznéd fel önmagadat: bent tombol a tavasz, miközben kint már senki sem látja, ki is vagy valójában. Az eldeformált kezek bizonytalanul tartják a bögrét, a szavak érthetetlenül préselődnek ki belőled. Elkísérünk a wc-re. Ügyes vagy! Nem kell pelenka.

Szerepcsere. Most nekem kell dolgozni, nem érek rá veled foglalkozni. Pénzt kell keressek, hiszen különben miből élnék meg? Elutazom. Majd jövök. Hozok neked labdát, és filmeket. Légy jó, fogadj szót a nővéreknek. Másokra vigyázok majd, mert azért fizetnek.
Jaj, mama! Hát milyen világ ez? Ugye, te sem így képzelted? Nem ezért dolgoztad végig az életed. Becsaptak minket, mama. Nem gondoskodik rólad az állam, és mi sem tudunk vigyázni rád. Pénzt kell termelni, mama. Pénzt. Sok pénzt, mert ha megszűnik a pénztermelés, oda az emberi méltóság. Öngondoskodás. Ez lett az új jelszó. Fát kellett volna ültetni. Diófát. Most csak leszednénk a diót, és itt maradhatnék veled. De idegeneknek főzök, idegen házban lakom, mert azért fizetnek. Rád is idegenek vigyáznak, de remélem, megszereted őket. Majd jövök fél év múlva. Addig tarts ki, mama!
Szerepcsere. Csak szerepet cseréltünk. Te is ilyen szomorú voltál, mikor ott hagytál engem a bölcsiben? Bárcsak sok pénzem lenne! De dolgoznom kell. Pénzt kell keresnem, mama. Ugye, megérted?

..............
Gulácsi Lajos: Halál szekéren.